Hans-Peter Friedrich német belügyminiszter a Der Spiegelnek jelentette ki a hét végén, hogy Németország egyelőre elutasítja Románia és Bulgária csatlakozását a schengeni övezethez.
A román jobboldali ellenzékhez közelálló Evenimentul Zilei című napilap szerint a kormányzó Szociálliberális Szövetség (USL) "feláldozza" a schengeni csatlakozást azért, hogy ellenőrzése alá vonhassa a román igazságszolgáltatást. A lap emlékeztetett: a román kormány azt üzente a nyugati partnereknek, ha ismét elutasító választ kapnak, akkor Bukarest már nem lesz hajlandó erőfeszítéseket tenni a csatlakozás érdekében. A lap szerint ez csak első látásra tűnik diplomáciai hibának, hiszen a kormány a "nemzeti önérzet felfedezése ürügyén" figyelmen kívül hagyhatja az EU-nak a román igazságszolgáltatás megreformálására vonatkozó további kéréseit. Az EU 2007 óta, Románia uniós csatlakozása óta figyelemmel kíséri a román igazságszolgáltatást.
A Gandul című hírportál szerint míg 2011-ben úgy tűnt, Hollandia elszigetelődött a román és bolgár csatlakozás ellenzésével, 2012-ben gyökeresen megváltozott a helyzet, amikor a román kormánypártok felfüggesztették tisztségéből Traian Basescu államfőt. Az EU meghatározó tagállamai szerint ugyanis ekkor megkérdőjeleződött a román jogállamiság. A portál emlékeztet, hogy Románia egymilliárd eurót költött arra, hogy eleget tegyen a schengeni csatlakozás technikai feltételeinek.
A kormányhoz közel álló Jurnalul National című napilap szerint Berlin álláspontja újabb bizonyítéka a nyugati EU-tagállamok "rögeszméinek és belpolitikai játszmáinak". A lap szerint az, hogy Románia ismét a schengeni övezeten kívül reked, azt mutatja, hogy az EU tagállamai nem részesülnek egyenlő bánásmódban, hiszen Románia schengeni csatlakozását ismét olyan érvekkel akadályozzák, amelyeknek nincs semmi közük a csatlakozási feltételekhez.